Az ukrajnai háború okozta élelmiszerválság: ki tehet a több százmillió éhezőről, és mi a megoldás?

Az ukrajnai orosz aggresszió háborút eredményezett, ez a helyzet megakadályozza, hogy a gabona elhagyja a “világ kenyérkosarát”, és világszerte drágítja az élelmiszereket, ami a fejlődő országokban a hiány, az éhezés és a politikai instabilitás súlyosbodásával fenyeget.

Élelmiszerválság számokban: 20 millió tonna búza, 400 millió ember függ ettől

Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búza és árpa közel egyharmadát, a napraforgóolaj több mint 70%-át exportálja, és nagy kukoricaszállítók. Oroszország a világ legnagyobb műtrágyagyártója.

Az élelmiszerárak már így is emelkedtek, és a háború tovább rontott a helyzeten, mivel megakadályozta, hogy mintegy 20 millió tonna ukrán gabona eljusson a Közel-Keletre, Észak-Afrikába és Ázsia egyes részeire.

Az Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből történő gabonaszállítás biztonságos folyosóiról hetek óta tartó tárgyalások nem sok előrelépést hoztak, és a nyári betakarítási szezon közeledtével egyre sürgetőbbé válik a helyzet.

“Ennek a következő néhány hónapban meg kell történnie, vagy szörnyű lesz” – mondta Anna Nagurney, aki a Massachusetts Amherst-i Egyetemen válságkezelést tanulmányoz, és tagja a Kijevi Közgazdasági Iskola igazgatótanácsának.

Szerinte világszerte 400 millió ember függ az ukrán élelmiszerellátástól. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének előrejelzése szerint 41 országban akár 181 millió ember is élelmiszerválsággal vagy még súlyosabb éhínséggel nézhet szembe idén.

Hogy állunk most?

Az ukrán földekről származó búza és más gabonafélék 90%-át általában tengeren szállítják a világpiacokra, de a Fekete-tenger partvidékének orosz blokádja miatt ez nem valósulhat meg meg, írja a National Observer.

A gabona egy részét vasúton, közúton és folyami úton átirányítják Európán keresztül, de ez a mennyiség a tengeri útvonalakhoz képest csepp a tengerben. A szállítmányok azért is akadoznak, mert Ukrajna vasúti nyomtávja nem felel meg a nyugati szomszédokéinak.

Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese, Markian Dmytrasevych segítséget kért az Európai Unió törvényhozóitól, hogy segítsenek több gabonát exportálni, beleértve egy romániai kikötő használatának kiterjesztését a Fekete-tengeren, több teherterminál építését a Dunán és a lengyel határon történő teheráru-átkelés bürokráciájának csökkentését.

Ez azonban azt jelenti, hogy az élelmiszer még távolabb kerül azoktól, akiknek szükségük van rá.

“Egész Európát meg kell kerülni ahhoz, hogy visszajussunk a Földközi-tengerre, ami hihetetlenül sok költséget jelent az ukrán gabonának” – mondta Joseph Glauber, a washingtoni Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet vezető kutatója. Ukrajna a háború óta havonta csak 1,5-2 millió tonna gabonát tudott exportálni, szemben múlt évi a több mint 6 millió tonnával – mondta Glauber, az amerikai mezőgazdasági minisztérium korábbi vezető közgazdásza.

Oroszország magát is akadályozza

Az orosz gabona sem jut ki. Moszkva azzal érvel, hogy a bank- és hajózási ágazatát sújtó nyugati szankciók lehetetlenné teszik Oroszország számára az élelmiszer- és műtrágyaexportot, és elriasztják a külföldi hajózási társaságokat a fuvarozástól. Orosz tisztviselők ragaszkodnak a szankciók feloldásához, hogy a gabona eljuthasson a világpiacokra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és más nyugati vezetők szerint azonban a szankciók nem érintik az élelmiszereket.

Ukrajna és Oroszország álláspontja az ügyben

Ukrajna: lopnak, rabolnak, kárt okoznak az oroszok

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy az országba betörő orosz hadsereg lövi a mezőgazdasági infrastruktúrát, felgyújtja a földeket, gabonát lop, és megpróbálja eladni Szíriának, miután Libanon és Egyiptom nem volt hajlandó megvenni. A Maxar Technologies által május végén készített műholdfelvételeken az látható, hogy a krími kikötőben orosz zászló alatt közlekedő hajókra gabonát rakodnak, majd napokkal később nyitott ajtókkal Szíriában kikötnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország globális élelmiszerválságot idézett elő. A Nyugat egyetért ezzel, és olyan tisztviselők, mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország fegyverként használja az élelmiszereket.

Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese, Markian Dmytrasevych az uniós mezőgazdasági minisztereknek azt mondta, hogy az egyetlen megoldás Oroszország legyőzése és a kikötők feloldása: “Semmilyen más ideiglenes intézkedés, például a humanitárius folyosók nem fogják megoldani a problémát”.

Érdemes elolvasniNyomon követhető, hová viszi Oroszország az ellopott ukrán gabonát

Oroszország: az ukrán partokat védő aknákat el kell távolítani

Oroszország szerint az export akkor folytatódhat, ha Ukrajna eltávolítja az aknákat a Fekete-tengeren, és az érkező hajókat ellenőrizni lehet fegyverek után.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megígérte, hogy Moszkva nem fog “visszaélni” tengeri előnyével, és “minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a hajók szabadon távozhassanak”.

Ukrán és nyugati tisztviselők kételkednek az ígéretben. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy lehetséges lehet biztonságos folyosókat létrehozni anélkül, hogy tengeri aknákat kellene felszámolni, mert a robbanószerkezetek helye ismert.

De más kérdések még mindig fennállnának, például az, hogy a biztosítók biztosítást nyújtanának-e a hajókra.

Érdemes elolvasni20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, de mégis hogyan lehet ezt a problémát feloldani?

Hogyan jutottunk el idáig?

A helyzet egyébként sem volt rózsás, hiszen az élelmiszerárak már az orosz invázió előtt is emelkedtek, hiszen a rossz időjárás és a rossz termés csökkentette a kínálatot, miközben a globális kereslet erőteljesen fellendült a COVID-19 világjárvány után.

Glauber az Egyesült Államokban és Kanadában tavaly gyenge búzatermést, Brazíliában pedig a szójabab hozamát károsító aszályt említette. Az éghajlatváltozás miatt Afrikában az elmúlt négy évtized egyik legsúlyosabb aszályával kell szembenéznie, míg Indiában márciusban rekordot döntő hőhullám csökkentette a búzatermést. Ezeka  tényezők, valamint az üzemanyag- és műtrágyaköltségek emelkedése megakadályozta, hogy más nagy gabonatermelő országok pótolják a hiányosságokat.

Melyik országokat érinti a legjobban az élelmiszerválság?

Ukrajna és Oroszország elsősorban olyan fejlődő országokba exportál alapélelmiszert, amelyek a leginkább ki vannak téve a költségnövekedésnek és a hiánynak. Az olyan országok, mint Szomália, Líbia, Libanon, Egyiptom és Szudán nagymértékben függenek a két háborús országból származó búzától, kukoricától és napraforgóolajtól.

Politikai instabilitást is okoz a válság

Az éhezés veszélye mellett a spirálba szökő élelmiszerárak politikai instabilitást kockáztatnak ezekben az országokban. Ezek voltak az arab tavasz egyik oka, és félő, hogy megismétlődik.

Glauber szerint a fejlődő országok kormányainak vagy hagyniuk kell az élelmiszerárak emelkedését, vagy támogatniuk kell a költségeket. Szerinte egy olyan mérsékelten prosperáló ország, mint Egyiptom, a világ legnagyobb búzaimportőre, megengedheti magának, hogy elviselje a magasabb élelmiszerárakat. “Az olyan szegény országoknak, mint Jemen vagy az Afrika “szarván” fekvő országok, valóban humanitárius segítségre lesz szükségük” – mondta. Afrika ezen részén éhínség és éhínség sújtja az országot. Az olyan alapvető élelmiszerek, mint a búza és az étolaj ára egyes esetekben több mint kétszeresére emelkedett, miközben a családok által tej és hús előállítására használt állatok milliói pusztultak el. Szudánban és Jemenben az orosz-ukrán konfliktus az évek óta tartó belpolitikai válságok tetejébe lépett.

Az UNICEF “a gyermekhalálozás robbanásszerű növekedésére” figyelmeztetett, ha a világ csak az ukrajnai háborúra koncentrál, és nem cselekszik. Az ENSZ-ügynökségek becslése szerint Szomáliában több mint 200 000 embernek kell szembenéznie a “katasztrofális éhínséggel és éhezéssel”, szeptemberre nagyjából 18 millió szudáni érezhet akut éhínséget, 19 millió jemeni pedig az élelmezési bizonytalansággal néz szembe idén.

A búza ára egyes országokban 750%-kal emelkedett.

“Általában minden drágult. Legyen szó vízről vagy élelmiszerről, szinte lehetetlenné vált” – mondta Justus Liku, a CARE segélyszervezet élelmezésbiztonsági tanácsadója, miután nemrégiben Szomáliában járt. Liku elmondta, hogy egy főtt ételt árusító árusnál “nem volt zöldség vagy állati termék. Se tej, se hús. A boltos azt mondta nekünk, hogy csak azért van ott, hogy ott legyen”.

Libanonban a pékségek, amelyekben korábban sokféle lapos kenyeret kínáltak, ma már csak egyszerű fehér pitakenyeret árulnak, hogy takarékoskodjanak a liszttel.

Mi lehet a megoldás?

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hetek óta próbál megállapodást elérni, hogy feloldják az orosz gabona- és műtrágyakivitel blokkolását, és lehetővé tegyék Ukrajnának, hogy a kulcsfontosságú kikötőiből árut szállítson. Az előrelépés azonban lassú volt. Eközben hatalmas mennyiségű gabona rekedt az ukrán silókban vagy a gazdaságokban. És még több jön – Ukrajnában hamarosan megkezdődik az őszi búza betakarítása, ami még nagyobb terhet ró a raktározási létesítményekre, még akkor is, ha egyes földek valószínűleg betakarítatlanul maradnak, és a harcok miatt.

Az ukrán gazdák egy része nem tudja eladni a Donbasz régióban lévő gazdaságából lévő gabonahegyeket, mert a szállítási kapcsolatokat elvágták. A vevők szűkössége miatt az árak olyan alacsonyak, hogy a gazdálkodás fenntarthatatlan.

Ideiglenes silók az ukrán határ közelében

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy európai partnereivel együtt dolgozik egy olyan terven, hogy ideiglenes silókat építsenek Ukrajna határain, többek között Lengyelországgal, ami megoldást jelentene az Ukrajna és Európa közötti eltérő vasúti nyomtávra is.

Az elképzelés szerint a gabonát a silókba lehetne szállítani, majd “Európában vagonokba rakni, és az óceánon keresztül eljuttatni az egész világra”. De ez időbe telik” – mondta az amerikai elnök.

Dmytrasevics elmondta, hogy Ukrajna gabonatárolási kapacitása 15 millió és 60 millió tonna közötti mennyiségre csökkent, miután az orosz csapatok lerombolták a silókat vagy elfoglalták a déli és keleti területeken lévő telephelyeket.

Hatalmas drágulás, exportkorlátozások

A világ búza-, rizs- és egyéb gabonatermelése 2022-ben várhatóan eléri a 2,78 milliárd tonnát, ami 16 millió tonnával kevesebb az előző évinél. Négy év óta az első csökkenés, közölte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete.

A FAO búzaárindexe szerint a búza ára az év első három hónapjában 45%-kal emelkedett az előző évhez képest. A növényi olaj 41%-kal ugrott meg, míg a cukor, a hús, a tej és a hal ára szintén kétszámjegyű mértékben emelkedett.

Az áremelkedések világszerte gyorsabb inflációt gerjesztenek, drágítják az élelmiszereket és növelik az étteremtulajdonosok költségeit, akik kénytelenek voltak árat emelni.

Néhány ország úgy reagál, hogy megpróbálja megvédeni a hazai készleteket. India korlátozta a cukor- és búzakivitelt, Malajzia pedig leállította az élő csirkék exportját, ami riadalmat keltett Szingapúrban, amely baromfihúsának egyharmadát a szomszédjától szerzi be.

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet szerint, ha a háború elhúzódásával az élelmiszerhiány tovább fokozódik, az további exportkorlátozásokhoz vezethet, amelyek tovább növelik az árakat.

Drága műtrágya

Egy másik fenyegetés a kevés és drága műtrágya, ami azt jelenti, hogy a földek kevésbé lehetnek termelékenyek, mivel a gazdák spórolnak – mondta Steve Mathews a Gro Intelligence mezőgazdasági adat- és elemzőcégtől.

Különösen nagy hiány mutatkozik a műtrágyák két fő vegyszeréből, amelyeknek Oroszország nagy beszállítója. Ha a kálium- és foszfáthiány továbbra is fennáll, mint jelenleg, akkor csökkenő terméshozamokat fogunk látni.